Arcanum blog

Április 22: A Föld napja

2025. április 22. - arcanum admin

1970 óta minden év április 22-én ünnepli a Föld napját, amelynek jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” A világszerte 175 országban, köztük 1990 óta Magyarországon is tartott rendezvényeken felhívják a figyelmet a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította.

kepernyokep_2025-04-22_143926.png

Ezermester-1976

Az eseménnyel kapcsolatban az .Arcanum Újságokban is komoly kutatást lehet végezni, hiszen a Föld napja kifejezésre összesen 342 714 találat van az adatbázisban (ezekbe a bolygónkkal kapcsolatos írások is beletartoznak). „Az eredeti ötlet 20 évvel ezelőtt született. Derys Hayes végzős joghallgató kezdeményezése megmozgatta az amerikaiakat, az 1970. április 22-én megrendezett Earth Day kézzelfogható változásokat eredményezett, szigorú környezetvédelmi törvények születtek. 20 év elteltével a szakemberek már tudják, hogy egy holland polgár biológiai létét is veszélyezteti, ha Délkelet-Ázsiában irtják a trópusi erdőket, vagy az Egyesült Államokban pazarlóan bánnak az energiával.

Világszerte sokan megértették ezt, de a felismerés a gazdasági életet alig-alig befolyásolta. 1990-re ezért válik világméretűvé a tiltakozás. Denis Hayes múlt év októberében arról beszélt Budapesten, hogy a nagyhatalmak jelenlegi vezetői nem teljesen vakok az ökológiai válság iránt. Kellő társadalmi nyomás esetén a fegyverkezés szerepe csökkenhet, a környezetvédelem súlya növekedhet.

nepszavasajtofotok_1990_04-2-1657673374_pages1-1.jpg

Népszava Sajtófotók-1990

Ráadásul október óta régiónkban egészen eredményesnek látszik,ha néhány százezer ember kimegy az utcákra. De azért a külső késztetés nem lett volna elég ahhoz, hogy Magyarországon belefogjunk a Föld napja szervezésébe. Számunkra rendkívül fontos feladatnak látszik, hogy közvetlenül a választások után a figyelem középpontjába kerüljön a környezetvédelem ügye.” – írta első ilyen hazánkban rendezett eseményről a Beszélő 1990-ben.

„A Föld napján talán most valóban sikerül tennünk egy lépést az emberiség közös hazájának megmentése érdekében, s talán a határokkal, tengerekkel elválasztott Földlakók közelebb kerülnek egymáshoz. Ez a közös ügy nem ismer országhatárokat, nem nézi a bőröd színét, nem kérdi: milyen nemzet fia vagy? Csupán egy a célja: tiszteletben tartani a Földet, az a földet, amely biztosítja számunkra az ÉLETET!” – ez pedig már a Nap című folyóiratban jelent meg szintén 1990-ben.

A Magyarország című hetilap 1970-ben, az első Föld napján írt hosszú, két oldalas cikket a környezetvédelemmel kapcsolatban: „Környezettudatosságunk ne csak a levegőre, a vízre, a földre legyen érzékeny, hanem azoknak az embereknek a jövője iránt is, akik kiutat keresnek a szegénységből, az éhségből és az elhagyatottságból.”

kepernyokep_2025-04-22_150126.png

Nap-1990

Miközben a felszínen a Föld Napjának eseménysorozata zajlott, a Wall Street mélyebb áramlatokhoz szokott homályában felére csökkent a levegő- és vízszennyeződést gátló berendezéseket gyártó cégek részvényeinek értéke ahhoz a pillanathoz képest, amikor Nixon elnök – még tavaly – kemény környezetvédelmi politikát hirdetett meg.

A tőzsde reagálása félreérthetetlenül jelzi: az értők egyre kevésbé számítanak arra, hogy a környezetrontásban vétkes cégek egyhamar beszerezzék a szükséges védő-, szűrő-, és tisztító berendezéseket. Másutt, ahol a törvény szigora kényszerítő erővel hat, máris megpróbálják a fogyasztókra áthárítani a környezetvédelem költségeit: Kaliforniában például a helyi közlekedési szabályok külön szűrőt írnak elő a gépkocsi kipufogójára, de a szerkezet költségeit az autótulajdonosok viselik.)”

Azóta évről-évről Magyarország számos településén zajlanak rendezvények a Föld napja alkalmából. A Süni című folyóirat például 1995-ben egy egész oldalt szentelt, hogy felhívja az emberek figyelmét ezekre az eseményekre: „1993 . április 22 -én alakult meg a „Két Kerékkel Kevesebb” Egyesület, a Dunakanyar kerékpárosainak érdekvédelmi szervezete, azzal acéllal, hogy a mindennapi biciklizést népszerűsítse és az ehhez szükséges létesítmények (utak, tárolók, stb.) fejlesztését elősegítése.

A kerékpározás számunkra az egészség védelmén túl környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen semmilyen káros anyagot nem bocsát ki, valamint további előnye a minimális helyigény (egy gépkocsi helyén tíz kerékpár is parkolhat), a csendesség és a kicsi balesetveszély

nepszavasajtofotok_1994_04-3-1657680089_pages171-171.jpg

Népszava Sajtófotók-1994

Föld Napja az állatkertekben A Föld Napja alkalmából több állatkertben is sor kerül ünnepi rendezvényekre. A Fővárosi Állat- és Növénykertben április 22-én változatos program várja a látogatókat. Tíz órától a Szt. István Gimnázium zenekara játszik, közben a Teleki Blanka Gimnázium tánccsoportja különböző táncokat mutat be. Villámvetélkedőn való részvételre is lehetőség nyílik, a helyes válaszok ajándékot érnek.

A Tanodában beszélgetés folyik majd az állatok jólétéről. Nyilvános etetésekre is sorkerül, az állatsimogató állatain kívül pedig az óriáskígyóval is közelebbi barátságot lehet majd kötni. Az érdeklődők elsajátíthatják a fazekasmesterség titkait, és vásárolhatnak korábban elkészített dísztárgyakat is.” Idén is érdemes szétnézni a programok között, hiszen országszerte rendeznek programokat a tudatosabb környezetvédelem megismertetésére.


Cs. Z.

Gabriel García Márquez emlékére

2014. április 17-én, ezen a napon, 87 éves korában hunyt el a Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez. Valamiféle megmagyarázhatatlan gyász sötét fénye lengi be a legnagyszerűbb dél-amerikai írók világát, hiszen pár napja (április 13-án) vettünk örökre búcsút a szintén Nobel-díjas perui írótól, Mario Vargas Llosától.

nepszabadsag_2014_ggm1.jpg

Népszabadság-2014

A teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez 1927. március 6-án született
a kolumbiai Aravataca városában. Gyakran a mágikus realizmus leghíresebb írójának nevezik, és
írásainak nagy része erősen kötődik is ehhez a stílushoz, de túl változatosak ahhoz, hogy művei
összességükben könnyen beskatulyázhatóak legyenek. A nevére 3064 találat van az Arcanum Újságokban.

Szüleit alig ismerte, nagyszülei nevelték. Nagyapja részt vett a kolumbiai polgárháborúkban, elbeszélései nagy hatással voltak García Márquez lelki fejlődésére és írói élményanyagának kialakulására. 1940-től Bogotában tanult a jezsuitáknál. 1945-ben Barranquillában kezdte meg újságírói működését az El Heraldoc. lapnál. Később a bogotai El Espectadorc. lapnál dolgozott, itt jelentek meg első elbeszélései. 1954-ben kiküldött munkatársként Rómába került, ahol kilenc hónapon át tanulmányozta az olasz filmművészetet.

1955-ben Párizsba költözött, elvesztette állását, mivel Rojas Pinilla diktatúrája beszüntette az El Espectadort. Az ekkor átélt nehézségek hatása alatt írta az El coronel no tiene quien le escriba (1961, Hargitai Gy., Az ezredes úrnak nincs, aki írjon, 1972, Az üldöző, Latin-amerikai kisregények) c. kisregényét. 1956-ban visszatért Kolumbiába, megnősült, majd még ez évben Caracasba utazott, és ott folytatta az újságíróskodást. 1959-ben a kubai forradalom győzelme után a Prensa Latinamunkatársa lett. 1960-ban az ENSZ közgyűlésén ő képviselte a kubai hírügynökséget.

helikonkolozsvar_2014-ggm2.jpg

Helikon Kolozsvár-2014/

1961-ben Mexikóba költözött, újságoknál és a filmnél dolgozott. 1962-ben a La mala hóra ('A balszerencsés óra) c. művével elnyerte hazájában a regény nemzeti díját. En este pueblo no hay ladrones (Ebben a faluban nincsenek tolvajok) c. novelláját 1965-ben megfilmesítették, és bemutatták a locarnói fesztiválon. 1967- ben Barcelonába költözött, megjelent Gienanos de soledad (Székács V., Száz év magány, 1971) c. regénye, melyet számos nyelvre lefordítottak, és 1969-ben Párizsban a legjobb külföldi mű díját nyerte el.” --írta róla az 1975-ben megjelent Világirodalmi Lexikon, amely még számos passzust elevenít fel munkásságából.

Az Arcanumban nem csak életéről, de munkásságáról is sokat olvashatunk, számos művét idézik, így például a Nagyvilág című folyóirat a María Dos Prazeres” novelláját is, de lehetne még sorolni (Rémtörténet, Meséljünk még, Utazás Kelet-Európában) a műveket, amelyeket Magyarországon számos folyóirat publikált.

1957 novemberében Magyarországon jártam című írásából közölt részleteket a Nagyvilág: „Budapest tíz hónapon át tiltott város volt. Repülőteréről 1956. november 6- án szállt fel az utolsó nyugati repülő, egy kétmotoros osztrák gép, melyet a Match bérelt, hogy azzal menekítse ki Jean-Pierre Pedrazzinit, a lap kiküldött tudósítóját, aki halálos sebet kapott a budapesti ostrom alatt.

Akkor bezárult Magyarország, és tíz hónap múltán nekünk is csak azért nyitotta meg a kapuit, mert a moszkvai VIT-fesztivál előkészítő bizottsága elérte a magyar kormánynál, hogy meghívjon egy tizennyolc megfigyelőből álló küldöttséget. Két építész volt közöttünk, egy német ügyvéd, egy norvég sakkozó és rajtam kívül csupán egy újságíró, Maurice Mayer, egy vörös bajszú, roppant szimpatikus belga, aki szeretett sörözni és favicceket mesélni, és aki még a spanyol polgárháborúban kezdte a pályafutását, aztán a német megszállás alatt megsebesült Liége-nél. Nem ismertem egyiküket sem.

Miután a határon a magyar vámosok három órán át vizsgálgatták a papírjainkat, egy tolmács összehívott bennünket az étkezőkocsiba, mindenki bemutatkozott, ő meg rövid üdvözlőbeszédet tartott. Azután felolvasta az elkövetkező tizenöt nap programját: szerepelt benne több múzeumlátogatás, ebéd ifjúsági szervezeteknél, sportrendezvény és egy hét pihenés a Balatonnál.”

Gabriel García Márquez 2014. április 14-én, 87 éves korában hunyt el. A Népszabadság hasábjain Vámos Miklós így emlékezett rá: „Londonban ért a hír. Lányom lakásán, ahová a fiaimmal jöttünk látogatóba. Odahaza a konyha bal oldala a családi fal, teli fotókkal. Holt és élő családtagok, a múlt önbizalom-növelő pillanatfelvételei. Az egyetlen kakukktojás egy vonzó, harmincas éveinek vége felé járó férfi, porcelán díszítésű lépcsőn ül, félcsizmában, puha bőrzakóban. Ha kérdezik vendégeim, hogy ő kicsoda, mellébeszélek.

nepszabadsag_2014_04-1683600265_pages405-405_1.jpgNépszabadság-2014

Vagy azt mondom, sután, szellemi rokon. Gabriel García Márquez lógott, közvetlenül néhai édesapám érettségi tablója alatt. A fotó az őmiatta legendásan híressé vált Róma Kávéház bejáratánál készült, e vendéglátó ipari helyiségnek nincs teteje – arrafelé ritkán esik. Mindennapos kuncsaft volt, barátai (kollégái, vetélytársai) társaságában.

Elolvasták egymás műveit, kritizáltak, jó tanácsokat adtak-kaptak. Ezen a helyen mondták neki azt is, hogy: „mester, a valóság is tévedhet, ha nincs elég jól megírva”. Ő ugyanis azzal mentegette valamelyik regényjelenetét, hogy pontosan úgy történt, ahogyan papírra vetette. Bizony, írók és olvasók tudják, a valóság is tévedhet.

Függetlenül attól, hogy milyen a megfogalmazása. GGM, akit a barátai Gabónak hívtak, hírügynökségi jelentések szerint, fizikai értelemben befejezte mostani létezését a Naprendszer Föld nevű bolygóján. Ne sirassuk. Csodás élete volt. Elért mindent, amit akart és lehetett. Amennyire megítélhető, látta a boldogságot ő, kezet is szoríthatott vele. Nem teszek úgy, mintha nem írtam volna kisregényt, Márkez meg én címmel.

kepernyokep_2025-04-17_103442.png

Transilvania-2014

Azokat a külföldi írókat szólítjuk magyarosan, akiket az egész ország lelki rokonná fogadott (vö.: Sekszpír Vilmos, Gőte János Farkas, Tolsztoj Leó). GGM nálunk olyan népszerű a Száz év magány itthoni megjelenése óta, hogy néha még az ékezeteket sem felejtik le a nevéről. Amikor az IBS (színház) vezetője voltam, majdnem sikerült Budapestre csábítanunk. Helyette Mario Vargas Llosa fogadta el a meghívást.

Tőle már akkor sem volt szabad GGM-ről kérdezni, a legjobb barátok halálosan összevesztek. (Nőügy?) Klisémondat, hogy Márquez többé nem hívható Magyarországra. De én szívesebben írom ezt: GGM itt (is) van, amíg olvassuk. Én a Szerelem a kolera idején-t fogom most újra, félhangosan. Talán hallja. Érdekesnek találhatja a saját costanero spanyol mondatait a mi nyelvünkön, melyben túl sok az e. GGM, majd azért még... tudod. Somewhere, over the rainbow.”


Cs. Z

Április 15: Ezen a napon tűnt fel a TV Maci

1963. április 15-én tűnt fel először az akkor még kevés lakásban tv-t nézhető ember képernyőjén a TV Maci, hosszú évtizedek kedven gyermek figurája, aki csak az Esti mese szignálfilmjeként szerepelhetett, de rengeteg gyermek szívébe lopta be magát.

Azt esti fogmosás után, nem volt abban az időszakban olyan, akit ne ragasztott volna a képernyők elé. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Október 23-án van a TV Maci hivatalos születésnapja, ez valójában nem az első tévés szereplése, hanem Bálint Ágnes születésnapja, aki az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét írta, valamint a maci karakterét is ő találta ki. A bábfigurát Szabó László iparművész készítette. Nagyon népszerű volt.

tv_maci2.JPG

Heves Megyei Népújság-1988

Az Arcanum Újságokban 46 902 találat van TV Macira. Komlós János, humorista 1970-ben a Népszabadság hasábjain így írt TV Maciról: „Van a Magyar Televíziónak egy munkatársa, akit mindegyiknél jobban szeretek: a Tv Maci. Nagyon rendes kis ember. Vagy gyerek. Vagy minek nevezzem? Maci.  Ő a legaranyosabb Maci, akit életemben láttam. Esténként szépen fogalmas, felhúzza a hálóingecskéjét, meghallgatja az esti mesét és utána zsupsz az ágyikóba! És már alszik is.

Mindezt egyetlen zokszó nélkül. Nem nyafog, nem kunyerál, hogy „hadd maradjak fenn még egy kicsit!” Nem faggatja a környezetét, hogy „de miért, mért kell már lefeküdni”.Nem. Maci nem ilyen Maci. Macinak csak int egyet a papa, vagyis a műsorszerkesztő, és Maci máris a fogát dörzsöli. Annyit mond ugyan, hogy „pö”, de ezt is olyan áhítatosan és ártatlanul, hogy a kritika leghalványabb nyomát sem lehet benne feltételezni.”

kepernyokep_2025-04-15_132907.png Magyarország Új -1972

A TV Maci gyakorlatilag Foky Ottó szellemi terméke. Születése első percében, tervezője, Foky Ottó, csupán a fejét vetette papírra. A művész hetekig rajzolta, szabta, varrta, aztán mindent összetépett, eldobott és kezdte elölről. Végül azután a fejéhez hozzáilleszkedett a lába, keze, teste, de még mindig nem volt az igazi. Állandóan változtatták alakját, formáját, és sok vita után végül is elkészült. De azután az újabb vitatéma: ki legyen a Tv-maci barátja. Volt, aki azt mondta, hogy legyen egy jópofa kacsa.

Mások szerint egy babát kellene a kezébe adni. A végleges döntés: győzött a paprikajancsi. „Egy levél a sok ezerből. Laki Veronika írta Ajkáról a Tv-macinak: „Kedves Tv-maci! Mi hárman vagyunk testvérek, és ha egyedül lennék a játékaimmal mint te, nagyon hiányozna egy testvér. Úgy gondolom, te is szeretnél egy kistestvérkét. Azért ilyen szomorú az én Tv-macin, mert egyedül rossz neki.

De vidám lesz, ha elfogadod az én kismacimat, olyan boldog leszel, mint én, a tesóimmal." – írt a népszerűségéről 1986-ban az Esti Hírlap. Az alkotó, Foky Ottó így nyilatkozott 1997-ben a Hajdúsámson-Sámsoni Hírlapnak: „A gyerekek mindig közel álltak hozzám. Négy unokám van. Nekik és az ország összes aprónépének csináltam a filmeket. Mindig is vágytam a gyermekek szeretetére, amely mentes a felnőtt rafinériáktól. Bennük még sohasem csalódtam. Ők a legőszintébb közönség. Filmkészítés után a vetítőben úgy szoktam elhelyezkedni, hogy a gyerekek ne vegyék észre, hogy velük szemben ülök.

tv_maci.JPG

Hajdú Bihari Néplap Napló-1981

Az én ajándékom tőlük, ha látom az arcukon a mosolyt, ha azt szerettem volna, hogy örüljenek vagy a könnyes szemecskéket, ha szomorút meséltem. Több mint 100 esti mesét készítettem. Első sorozatom, éppen ezért a legkedvesebb, a Mirr-Murr, a kandúr volt. Ebben minden benne van, amit a gyerekekben szeretek. Aztán következett A legkisebb ugrifüles, a Misi Mókus, majd a Varjúdombi mesék.” Még bélyegblokk is megjelent róla: „A TV Macit ábrázoló bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta.

kepernyokep_2025-04-15_134240.pngArt Limes - 2006

Mesehősök-témakörben újonnan megjelenő sorszámozott alkalmi bélyegblokkján Bálint Ágnes író és Foky Ottó bábtervező alkotásaként, az MTVA egykori stúdiójában készült Esti mese szignálfilm főszereplője, a TV Maci és Paprika Jancsi figurája egy-egy jellegzetes életképen látható. A bélyegblokk Weisenburger István grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 50.000 példányban. A TV Maci először 1963.április 15-én jelent meg az MTV-n az Esti meseszignálfilmjeként. A Magyar Posta Mesehősök elnevezésű bélyegsorozatában eddig megjelent Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme és Süsü, a sárkány rajzfilmek ihlette bélyegblokkok.

A TV Maci kereken 49 évet élt. 2012-ben készült helyett egy új változat. Ez pedig egy óriási csalódást keltett a tv-nézők körében, négy hónap után le is került a képernyőkről. Foky Ottó figurája bennünk él azóta is, azokban, akik közben nagymamák és nagypapák lettek, és már csak néhány elsárgult újságot húzhatnak elő, hogy az unokáiknak megmutassák, annak idején ők milyen mesékre tudtak elaludni. Az Arcanumban szerencsére még sok-sok képet találhatunk róla. A mese azért jó, mert örökké él, így a TV Maci is. Isten éltesse őt.


CS. Z.

 

23 éve, ezen a napon hunyt el Hofi Géza

Hofi (Hoffmann) Géza 1936. június 2-án született Hofi Géza. Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

nepszavasajtofotok_1983_12-3-1657662624_pages796-796.jpg

                                                                        Népszava Sajtófotók-1983

Hihetetlen népszerűségére jellemző, hogy az Arcanum Újságokban 16 277 található. 1977-ben a Kritika című folyóirat készített vele egy hosszabb interjút. Ekkor már nyolc éve a volt a Mikroszkóp Színpad szerződtetett művésze.

Érdemes a hosszú interjút is végigolvasni, ebből most ezt a részt emeljük ki: „MOLNÁR GÁL PÉTER: Sok mindent tudunk az életedről, amit már elmeséltél a Kabaréban is. Meséld most el elölről. Honnan jöttél? HOFI GÉZA: Kőbánya, téglagyár.

tukor_1979_07-09_pages1-1.jpg

                                                                          Tükör-1979

A tőszomszédságában van a dohánybeváltó. A szüleim, illetve csak apám, a dohánybeváltóban dolgozott, és ott kaptunk szolgálati lakást. Vakációban beálltam a téglagyárba kocsitolónak. A munkakönyvem így kezdődik: iskolai végzettsége érettségi. Utána azt mondja: téglagyár, kocsitoló, azután tovább: Kőbányai Porcelángyár, porcelánfestő, aztán: debreceni Csokonai Színház, színész.

Ez a sorrend. Dolgozgattunk. Először csak a vakációban, mert akkor a munkásosztály helyzete igen nehéz volt M. G. P.: Mi az, hogy akkor? Mikor érettségiztél? HOFI: ötvenötben. Nehéz idők voltak. A Széchenyi gimnáziumban érettségiztem. Aztán téglagyár, porcelángyár. – Ez egy érdekes dolog ám, hogy nem volt baj, ha rosszabb volt a meló, meg kevesebb volt a pénz, csak együtt legyen a banda. Én is maradtam, ez volt a természetes. Ez Kőbányán ma is megtalálható felfogás.

Mintha egy nagy falu lenne. Szóval, aki ott lakik, nem megy öt-hat megállóval beljebb, hanem ott dolgozik... Otthon felveszi a munkaruhát, és gyerünk be a melóba. Beáll, munka után haza. Otthon fürdik. Pedig – akkor még nem annyira, de most már – olyan csodás zuhanyozó, csempe, minden van... Mégis ez a mindennapi látvány: reggel hat óra előtt megjelenik a korongos jelmez, amit nem hordhat más, csak a korongos, és látni lehet az utcán, hogy ez korongos, ez mázoló, ez segédmunkás...ez meg itt valami vezető, mert szépen nyakkendő... köpeny...” „Azt hiszem, modortalanság, de a legnagyobb meglepetés Hofi Géza halála körül számomra a kora volt. Hatvanöt? Csak hatvanöt? A meglepetésben nyilván benne van az ő testi adottsága, hogy harmincévesen is ötvennek látszott, de benne van a letűnt világ is. 

 

Az, hogy Hofi Latinovits Zoltánnal játszott együtt Debrecenben, és Latinovits ma már éppúgy történelem, ahogy történelem az a kor is, amely megteremtette Hofi Gézát, a korszakos jelentőségű humoristát. A 168 óra 2019-ben így írt Hofiról „A nép hangja Hofi Géza, a proli, a bohóc és a filozófus. Az egész ország röhögött a poénjain.

Ha az emberek meg akarták tudni, mi történik valójában itthon és a világban, azt mondták: hallgassuk meg Hofit! Ő a rendszerváltás után is ugyanaz maradt, mint előtte: a kőbányai melós, aki a hatalomból is paródiát csinál. Bohóc volt, és radikálisan szókimondó filozófus, aki már a kilencvenes évek elején megjósolta: az újraéledő Horthy-kultusz és az önmagát istennek képzelővezér jelentheti az országnak a legnagyobb veszélyt. Félelmetesen aktuális ma is. Hofi Gézát újra meg újra felfedezi az utókor.

 

kepernyokep_2025-04-10_125108.png                                                                           MTA-Kritika-1977

Tavaly jelent meg a Hofi megmondja című kötet, amely a legjobb idézeteinek gyűjteménye. A Hungarotonnál kiadott lemezeiből készült el a Best of Hofi válogatás, és nem rég került a könyvesboltokba Hofi naplója, amelyből az is kiderül: a komikus remek karikaturista is lehetett volna.”Hofi Géza egy jelenség volt.

2001. május 27-én került sor az Élelem bére 1500. előadására, októberben pedig elnyerte a Pro Cultura Urbis Közalapítványi díjat, amit 2002. január 17-én vett át Schiffer János főpolgármester-helyettestől a Madách Kamarában rendezett ünnepélyen. 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott. 2002. március 3-ai előadását rögzítette a Hungaroton, ez Napsugaras jó éjszakát címmel látott napvilágot a művész halála után. 2002. április 7-én volt utolsó fellépése a Madách Kamara Színházban. 2002. április 10-én hajnalban érte a halál álmában. Síremléke a Farkasréti temetőben található.

 

Haláláról ezt írta a Népszabadság: „Várható volt. Mégis bekövetkezett. A közönség előtt volt beteg. Szinte a publikum is részt vett szívműtétjén. Tudott szanatóriumi napjairól. Ismerte névről orvosait, ápolónőit. Ő maga közölte úgyszólván estéről estére vérnyomását, EKG-eredményét, állampolgári-magánemberi közérzetét. Közügynek érezte ki-ki hogylétét. Hofi Géza ugyanis egyszemélyes agóra volt. Kőbányai fórum. Proli-nyílt tér. A nép hangja. A város humora. Az ország haragja. Egyénien tudta megfogalmazni a közfelháborodást.

Többfrontosan nevettetett, nemcsak népfrontosan. Körkörösen undorodott az ügyesektől, a síkosoktól, közjogi zsebesektől, időzített bátraktól, kurzushősöktől. Utolsó műsorát a kis Madáchban esténként megújította. Minden este premiert tartott. Nemcsak beleszőve a napi híreket, hanem premierlázzal teljesítve az esti közönsége elé lépését. A premierláz nem kedvez a szívbetegnek. A közönséggel és a valósággal tartott szoros kapcsolat azonban sietteti a lábadozást. Shakespeare Vízkeresztjének Bolondjaként láttam először Debrecenben. Majd Molnár Ferenc Olympiájának Krehljeként. Otthagyta az írott drámát.

Az együttes játékot. Közösségi magánszínházat létesített. Élesen fogalmazott, sarkított véleményeit mondta ki mások helyett. S hogy a közönség szívéből szólt, mutatta, hogy mennyire elégedettek voltak művészi, humorista, színpadi újságírói teljesítményeivel a nézők.„Álmában érte a halál” – szól a közlemény. Nem szabadulhatok a gondolattól, semmi baj nem volna, hanem alszik el. Olyan sokáig figyelte éberen a társadalom betegségeit, olyan felszabadultan tudott viccelni a saját halálos kórjáról. Nem kellett volna elaludnia. Hatvanhat éves volt.”

Cs. Z

Ezen a napon hunyt el Pablo Picasso

Teljes nevén Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso, 1881. október 25-én született Malagában, és 52 évvel ezelőtt ezen a napon, 1973. április 8-án Moguins-ban. Picasso spanyol képzőművész, író, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője volt. A művész oxigénhiánnyal született, a bal agyféltekéje nagyon rosszul működött, ezért a jobb oldali, a kreatív művészi érzék irányítója akadálytalanul fejlődhetett. Az alapvető írás–olvasás–számolási készségeket csak tízéves korában, magántanító vizuális módszerével sikerült elsajátítania. A betűrendet sohasem volt képes megtanulni. Mégis képes volt felnőttként irodalmi műveket alkotni.

eletesirodalomirodalmiujsag_1959_1-1700108125_pages67-67.jpg

                                                                       Élet és Irodalom Újság-1959

 Az Arcanum Újságokban 11 165 talált van a nevére.„Vannak hirtelen változó emberek, akiknek a változásai megkönnyíti életrajzíróik dolgát: az ilyen emberek életpályája tele van olyan magatartás-fejlődési elemekkel, melyek egyenesen csábítóan hatnak az ifjú dramaturgokra. A meglepő viselkedési formákért rajongó életrajz-írók azonban gyakran szem elől tévesztik az emberi jellemet.

Ez a megközelítés számos esetben tapasztalható egy-egy költői vagy festészeti életmű tanulmányozása során is, így születnek az effajta kategóriák: Majakovszkij futurista korszaka, Blok nyekraszovi korszaka, Manet spanyol korszaka, Cézanne impresszionista korszaka Történtek persze próbálkozások, hogy Picassót is ilyen korszakokba sorolják. Úgy tűnhet, mi sem egyszerűbb ennél: Picasso két-három évenként új meg új festészeti leleménnyel kápráztatta és kápráztatja el a kritikusokat.

muveszetikatalogusok_1967_pablopicassografikaimu_020_143_pages11-11.jpg                                                                       Műveszeti Katalogusok-1967

A művészettörténészek meg egymás után határozzák meg a periódusokat: kék, rózsaszín, néger, kubista, pompeii stb. A probléma csupán az, hogy Picasso egyszer csak hirtelen felborít minden ilyesfajta kategorizálást.” – írta róla az Ezredvég 1996-ban. „Pablo Picasso korunk leghíresebb és legtöbbet vitatott művésze. A dicsőítők és utánzók roppant táborával szemben, amelyben természetesen az elmaradhatatlan sznobok is szép számmal szerepelnek, ugyanannyian vannak, akik ócsárolják és rosszhiszemű sarlatánnak tartják.

 

budapest_2016-1579550288_pages141-141.jpg                                                                       Budapest-2016

Azok az érvek, amiket felhoznak ellene, nagyjából két ponton veszik célba művészetét. Szemére vetik, hogy minden áron eredetinek akar látszani és ezért hajszolja a képtelen, bizarr ötleteket. Másfelől azt róják fel hibájául, hogy egyre-másra váltogatja stílusát, mégpedig olykor fejlődésének ugyanabban a korszakában is. Legkirívóbb példaként szokás emlegetni, hogy »bal kezével” kubista, »jobb kezével« klasszicista képeket fest.” –írta 60. születésnapján.

muveszetikatalogusok_1967_pablopicassografikaimu_020_143_pages3-3.jpg                                                                 Művészeti Katalogusok-1967

Az Ország útja folyóirat. 91 éves korában, 1973. október 8-án hunyt el, erről így írt a korabeli Népszabadság: „Picasso a legutóbbi hónapokban többször esett át meghűlésen és influenzán, szervezete azonban mindig erősebbnek bizonyult. Szombaton is frissen, jó erőben dolgozott, két nagy kiállításra készült, az egyiket az avignoni fesztivál idejére, a másikat a nizzai galériába tervezte. Este barátait vacsorán látta vendégül, szokása szerint, 11 óra után elbúcsúzott tőlükés a műtermébe ment dolgozni. Hajnalban feküdt le és vasárnap késő délelőtt, amikor felkelni készült, szívrohamot kapott. Gyorsan megérkezett orvosa már csak halálát tudta megállapítani. Holttestét házában ravatalozták fel és csak a családtagok vannak mellette. Temetéséről még nem intézkedtek, valószínű, hogy kívánsága szerint háza kertjében helyezik végső nyugovóra.”

Cs. Z.

Ezen a napon született Czeizel Endre, orvos-genetikus

 

 

kepernyokep_2025-04-03_105729.png

                                                                 Népszabadság-2014

Biztosan kevés olyan ember van az országban, aki ne figyelte volna korábban Czeizel Endre szakszerű de érhető magyarázatait a Magyar Televízió ismeretterjesztő műsoraiban. Az öröklődés titka, a Születésünk titka, a Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, vagy a Ki viszi át a szerelmet? című műsorokban. Czeizel Endre 1935. április 3-án született Budapesten. Az apja német származású iparos volt, és kapitalista múltja (az apja cége 100 embert foglalkoztatott) miatt még a gimnáziumba, de aztán a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre sem akarták felvenni. Az 1956-os forradalomban sebesültek ápolt, ugyanakkor nézete i miatt eltiltották attól, hogy a SOTE-n dolgozhasson.

A nevére 19 721 találat lelhető fel az Arcanum újságokban Czeizel Endre munkássága során rengeteg cikket és írást publikált, amelyeket magyar folyóiratok tettek közzé, ezek közül rengeteg található meg az Arcanumban. „Az emberiség jövőjét féltő gondolkodók mind gyakrabban teszik fel a kérdést: vajon az emberi agy és kéz csodálatos termékeként jelentkező technikai fejlődés, civilizáció, mint bűvös palackból elszabadult és megzabolázhatatlan szellem, nem gyűri-e le életre hívóját, magát az emberiséget?

Az emberiség –nyugodtan mondhatjuk – öngyilkosságára több lehetőség is adódhat, kezdve a nukleáris háborútól a túlnépesedésen át az emberiség genetikai állományának katasztrofális ártalmáig. Írásomban ez utóbbi – a közvélemény által talán legkevésbé ismert – problémát szeretném felvázolni. ,,A mai civilizációban a kulturális fejlődés negatívan hat vissza a genetikai fejlődésre. Az életkörülmények javulása ugyanis automatikusan együtt jár az életkilátások romlásával. Ha pedig így van, akkor úgy viselkedünk, mint az egyszeri ember, aki saját maga alatt fűrészelte az ágat”– írja H. J. Muller (1890-1967) Nobel díjas tudós.

A genetikai veszélyeztetettség tartalmának két aspektusa van. Az egyik (a szakemberek által is jobban ismert) a genetikai ártalmak gyakoriságának jelenlegi növekedésével kapcsolatos. Különösen a szellemi állapot ártalmainak (a „mental health”-nak)  van bő irodalma. Ez a probléma azonban döntően látszólagos. Az orvostudomány az elmúlt évtizedekben nagy sikereket ért el a „külső” kórokok, mint a járványos megbetegedések, táplálkozási ártalmak stb. elleni harcban. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkent a halálozási és a megbetegedési gyakoriság, így relatíve nagymértékben megnőtt – az abszolút számban változatlan – genetikai ártalmak előfordulása.

Emellett jelentősen javultak a diagnosztikai módszerek és eszközök, emiatt pedig több öröklött ártalmat ismernek is fel. Az orvosi praxisban ezért mind gyakrabban találkozunk genetikai kórképekkel, és ez részben megmagyarázza a genetika jelenlegi fellendülését, „divatosságát”.

A legkiválóbb természettudósok drámai figyelmeztetései azonban nem emiatt hangzanak el. A valódi veszély a genetikai egyensúly megbomlásának fenyegető réme.” – írta például a Valóság folyóirat 1968-as számában. Czeizel Endre 1990-ben Csehák Judit támogatásával indított egy programot, amelynek célja az abortuszok számának csökkentése volt azáltal, hogy nem kívánt terhességet vállaló nőket örökbefogadó párokkal kötött össze, ám a kezdeményezés csak körülbelül 70 abortuszt előzött meg, így nem aratott nagy sikert.

Ezt követően az amerikai Gáti Mariann kapcsolatba lépett vele, és főként cigány származású gyerekek örökbefogadását szervezte amerikai pároknak, négy ilyen kiutaztatás történt, mígnem jogi aggályok miatt Czeizel központja kiszállt az ötezer dolláros költségtérítésű ügyletből. 1995-ben a rendőrség emberkereskedelem vádjával nyomozást indított ellene, mivel pénzért közvetített gyerekeket külföldre, és első fokon másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Hétéves pereskedés után másodfokon a büntetését 200 ezer forint pénzbírságra mérsékelték.

Ez az eset jelentős vitát váltott ki a magyar társadalomban az örökbefogadás és az etikus családközvetítés kérdéséről. „Gyerekkereskedőnek neveztek, én viszont szeretném bemutatni, hogy a történet alapja a minisztérium által támogatott program volt, amit a tudomásom szerint tisztességesen csináltam.

Hetven gyerek életét mentettem meg vele – mondja Czeizel Endre. – A könyvem tehát kordokumentum egy emberről, akit a társadalom előbb felemelt – hiszen sokáig köztiszteletben álló valaki voltam majd indokolatlanul és súlyosan meghurcolt, rágalmazott. Az elmúlt időszakban többször gondolkodtam öngyilkosságon is. Nagyon megkeseredett vagyok. Úgy döntöttem, legalább kiírom magamból azt, ami történt. Nem várok társadalmi rehabilitálást. Engem ne sajnáljanak.” – nyilatkozta a Népszabadságnak 2004-ben. „Kétszer terjesztettek fel professzornak az orvosegyetemre, de egyszer sem ajánlott a bírálóbizottság.

kepernyokep_2025-04-03_110835.png                                                                        Népszabadság-1999

Egyszer kiszámoltam, hogy a tudományos minősítés egyik legalapvetőbb „mértékegységét”, az impaktfaktort tekintve (ez a tudományos közleményeket megjelentető szakfolyóiratok idézettségét jelzőmutató) a bizottság összes tagjának együttes értéke az enyémnek 12 százalékát tette ki. Címzetes egyetemi tanár is az ELTE-n lettem, mivel a genetikatanszéken tudták, hogy az ott dolgozó PhD-hallgatók növelik az ázsiójukat, és valóban odavonzottam nyolc doktoranduszt. De akadémikusnak is kétszer ajánlottak. Egy ízben, 1996-ban tették közzé Magyarországon a kutatók rangsorát impakt faktor és idézettség szerint.

Az impakt faktornál az élre kerültem. Freund Tamás és Palkovits Miklós akadémikusok követtek a sorban. Az idézettséget tekintve második voltam. Nagyon meglepődtem, mert én gyakorló orvosnakés olyan kutatónak éreztem magam, aki nem alap-, hanem alkalmazott kutatásokat végez.

Az akut mieloid leukémiának két év az átlagos túlélési ideje, de a szakirodalom szerint voltak, akik öt évig bírták. Ezt szívesen megpályáznám, csak az a baj, hogy hamarabb estem vissza, mint kellett volna...”– ezt már halála előtt nem sokkal nyilatkozta 2014 decemberében. 2013-ban diagnosztizálták nála a leukémiát. Két évig küzdött a halálos kórral, végül 2015. augusztus 10- én, életének 81. évében hunyt el. A Népszabadság így emlékezett róla: 81 éves korában hosszú, súlyos betegség után elhunyt Czeizel Endre orvos genetikus. Régóta követtük küzdelmét a halállal.

Sosem rejtette véka alá betegségét, sőt a nyilvánosság előtt élte annak drámai fordulatait. Ahogy a nyilvánosság volt életeleme a hetvenes évek óta, amikor ismertté, híressé vált tévésorozataival. Különleges képessége volt az emberek figyelmének felkeltésére, amelyet egy nagyszerű cél, a tudományos ismeretek széles körű megismertetése érdekében vetett be mesterien. Születésünk titkai, az öröklődés és a nemi élet mind-mind olyan témák voltak, amelyeket akkoriban tabuként kezeltek, ám ő mégis közérthetően és szórakoztatóan adta át a velük kapcsolatos információkat. Féltucatnyi tévésorozata generációkat ültetett a képernyő elé. Talán a sorozatokból szerzett tudásnak köszönhetően is, azokban az időkben egyre több egészséges csecsemő született. Százezrek imádták, bár személyisége sokakat megosztott – ez sokszor akadályozta pályája kibontakozásában. Egyetemi karrierre vágyott, de azt nem érhette el, mert bár kétszer is felterjesztetté professzornak, de egyszer sem ajánlották.”


Cs. Z.

Ha nem volt diplomatatáskád, kiröhögtek

Az iskolákban a diplomatatáskák divatja csak néhány évig hódított, ám annál nagyobb nyomot hagyott az emlékeinkben. A feladatára nagyjából alkalmatlan „dipitáska” nélkül nem is létezett felső tagozatos vagy gimnazista diák a 80-as évek elején. Kiröhögték, aki nem ilyennel járt iskolába. A gyerekeknek kifejezetten kényelmetlen megoldás volt, egyesek szerint a cipelése akár gerincferdülést is okozhatott, az iskolatáskák divatjában nincs is ennél használhatatlanabb darab. De ha már a felnőttek körében ennyire népszerű lett akkoriban, miért ne hordhatták volna a gyerekek is?

Tovább

98 éves lenne Puskás Öcsi, a magyar futball legendája

Az ötvenes években magyarok millióit tette boldoggá legendás cseleivel az angolok legyőzője, Puskás Öcsi, akiért Madridban is remegtek a futballszurkolók. Olimpiát nyert, aztán a világbajnoki ezüst miatt elbujdokolva jött haza. Kispest örök reménysége és az ottani focidrukkerek reményeinek megálmodója. A Real Madrid klasszisa, aki háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Tovább

Ezen a napon zuhant le a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin vadászgépe

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én, a Kirzacsi járás kis községében, Novoszjolovóban született egy parasztcsalád négy gyermekeként harmadikként. A második világháborúban két testvérét is elhurcolták a nácik. Ő volt első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból Föld körüli egyfordulatos útjára.

Tovább

„A camping bicikli nem is olyan lassú, mint első pillanatban látszik”

Egyáltalán nem volt könnyű hozzájutni, mert a csepeli gyár által készített biciklik nagy része exportra készült. A camping kerékpár a hazai kerékpározás egyik kiemelkedő képviselőjeként vonult be a bicikli-történelembe, legalábbis ami a népszerűségét illeti. Ez nem is meglepő, hiszen bárkinek alkalmas lehetett, az állítható ülés és kormány miatt akár a gyerekek is biztonsággal használhatták.

Tovább
süti beállítások módosítása
Mobil