Akik fiatalok voltak a szocializmus második felében, biztosan emlékeznek még a ’70-’80-as évek nagy cipődivatjára, az alföldi papucsra. Fiatalok és „örök” fiatalok „csoszogtak” benne, élvezték a kényelmes lábbelit, amit nem kellett bekötni vagy becsatolni, hanem adott esetben csak lerúgni a lábról, vagy éppen könnyedén belecsusszanni, méghozzá zokniban vagy anélkül. Bár a mezítláb viselendő alföldi papucs is tetemes rajongótáborral rendelkezett, de valójában mindegy volt, mivel viselte a tulajdonosa. Az alföldi papucs sokak kedvence lett.

A szocializmus évei még javában tartottak Magyarországon, amikor 1986. július 27-én fellépett a Queen a Népstadionban. Úgy emlékszünk vissza rá, hogy ez volt az első olyan koncert, ahol a „romló nyugat” zenéje nálunk is megjelenhetett élőben.

A szorgalmas és termelékeny munkavállalókra viccből még ma is sokan azt mondják, hogy „sztahanovista”. A kifejezés egy világrekorder, szovjet bányász nevéből ered, aki az akkori beszámolók szerint több ember termelési kapacitását egymaga képes volt teljesíteni.

A hidegháború fontos eseményeként tartjuk számon a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti „forró drót” létrehozását, amelyet pontosan 60 évvel ezelőtt üzemeltek be. De miért volt erre szükség? Mit írtak erről az újságok? Ennek néztünk utána az Arcanum adatbázisában.

A szocializmus idején megtartott ünnepek nagyrészt eltűntek a rendszerváltással. Ilyen volt a fegyveres erők napja is, amely nem volt ugyan munkaszüneti nap, az iskolások életében viszont fontos napként szerepelt. Akadályversenyek, lövészet, különböző rendezvények kísérték a szeptember végi eseményt.

A rendszerváltás után két évvel, hivatalosan éppen ma 30 éve kezdték el lebontani és elszállítani a szocializmus idején készült budapesti, köztéri szobrokat, amelyek a ma is működő Memento Parkba kerültek.

A rövid válasz: igen! Ez 1983-ban igencsak kínosan hangzott, az államszocializmusban ilyesmi nem fordulhatott elő. A bandavezér máig nevet azon, hogy éjfélre már végeztek is a munkával.

A hatvanéves társasjáték megalkotása a megvetett nyugat és a szocialista értékrend közötti különbségekre épült, bár éppen annak mintájára készült. A ma is ismert játék népszerűsége napjainkig töretlen.

Az első magyar sztármodell a divat polihisztoraként vonult be a hazai divatszakma történetébe. Manökenként kezdte, miközben tervezőként is dolgozott, később tanított. Szakmai karrierje a rendszerváltás előtti évekig tartott, amikor aztán saját butikot nyitott. Patz Dóri után kutattunk az Arcanumban.