Sokan kötik fiatal- és gyerekkoruk felejthetetlen nyaralásait a vállalati és szakszervezeti üdülőkhöz. A szocialista idők „legszebb” éveiben a családok olcsó és kényelmes nyári vakációhoz jutottak ezeknek az üdülőknek a segítségével, ám ez mára már nagyrészt megszűnt.
Ha nem volt diplomatatáskád, kiröhögtek
Az iskolákban a diplomatatáskák divatja csak néhány évig hódított, ám annál nagyobb nyomot hagyott az emlékeinkben. A feladatára nagyjából alkalmatlan „dipitáska” nélkül nem is létezett felső tagozatos vagy gimnazista diák a 80-as évek elején. Kiröhögték, aki nem ilyennel járt iskolába. A gyerekeknek kifejezetten kényelmetlen megoldás volt, egyesek szerint a cipelése akár gerincferdülést is okozhatott, az iskolatáskák divatjában nincs is ennél használhatatlanabb darab. De ha már a felnőttek körében ennyire népszerű lett akkoriban, miért ne hordhatták volna a gyerekek is?
„A camping bicikli nem is olyan lassú, mint első pillanatban látszik”
Egyáltalán nem volt könnyű hozzájutni, mert a csepeli gyár által készített biciklik nagy része exportra készült. A camping kerékpár a hazai kerékpározás egyik kiemelkedő képviselőjeként vonult be a bicikli-történelembe, legalábbis ami a népszerűségét illeti. Ez nem is meglepő, hiszen bárkinek alkalmas lehetett, az állítható ülés és kormány miatt akár a gyerekek is biztonsággal használhatták.
„Mi, pettyesek a Beatrice zenekart szeretjük”
A hetvenes évek második felétől kezdődő csöves kultúra nem valamiféle külföldi hatás mentén alakult, hanem kifejezetten magyar jelenségként született meg, amely a hazai társadalmi viszonyokra reagált.
„Anyámmal élek, Babettával járok”
Az első Babetta 1972-ben érkezett Magyarországra, méghozzá a baráti Csehszlovákiából. Népszerűsége inkább a szegényes motorkerékpár-kínálatnak volt köszönhető, mintsem a Babetta kiemelkedő tulajdonságainak.
Holland „krisztuspapucs” ihlette a „csövesek” alföldi papucsát
Akik fiatalok voltak a szocializmus második felében, biztosan emlékeznek még a ’70-’80-as évek nagy cipődivatjára, az alföldi papucsra. Fiatalok és „örök” fiatalok „csoszogtak” benne, élvezték a kényelmes lábbelit, amit nem kellett bekötni vagy becsatolni, hanem adott esetben csak lerúgni a lábról, vagy éppen könnyedén belecsusszanni, méghozzá zokniban vagy anélkül. Bár a mezítláb viselendő alföldi papucs is tetemes rajongótáborral rendelkezett, de valójában mindegy volt, mivel viselte a tulajdonosa. Az alföldi papucs sokak kedvence lett.
Egyesek a „szép” Freddie-t, mások az „iszonytató” Queent látták
A szocializmus évei még javában tartottak Magyarországon, amikor 1986. július 27-én fellépett a Queen a Népstadionban. Úgy emlékszünk vissza rá, hogy ez volt az első olyan koncert, ahol a „romló nyugat” zenéje nálunk is megjelenhetett élőben.
Sztahanov elvtárs élete csak látszólag szólt a példamutatásról
A szorgalmas és termelékeny munkavállalókra viccből még ma is sokan azt mondják, hogy „sztahanovista”. A kifejezés egy világrekorder, szovjet bányász nevéből ered, aki az akkori beszámolók szerint több ember termelési kapacitását egymaga képes volt teljesíteni.
Hogyan működött valójában a forró drót?
A hidegháború fontos eseményeként tartjuk számon a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti „forró drót” létrehozását, amelyet pontosan 60 évvel ezelőtt üzemeltek be. De miért volt erre szükség? Mit írtak erről az újságok? Ennek néztünk utána az Arcanum adatbázisában.
Fegyveres erők napja: a gyerekek is lőhetnek!
A szocializmus idején megtartott ünnepek nagyrészt eltűntek a rendszerváltással. Ilyen volt a fegyveres erők napja is, amely nem volt ugyan munkaszüneti nap, az iskolások életében viszont fontos napként szerepelt. Akadályversenyek, lövészet, különböző rendezvények kísérték a szeptember végi eseményt.