A televíziós vetélkedők sokat változtak a kezdetek óta. Ma már show-műsorokat látunk közönséggel, csillogó díszletekkel, és az is megtörténik, hogy a legbutább játékos címéért folyik a harc. A tévés kvízek hőskorában ez elképzelhetetlen lett volna, nem beszélve a népszerűségről: a játékmesterek akár négymillió nézőt is a képernyő elé ültettek. Ilyen volt Egri János is, a jégkorong játékosból lett tévés személyiség. Megnéztük, mit találunk róla az Arcanumban.

Négyszázezer néző volt kíváncsi a nagy attrakcióra, amikor az akkoriban már világhírű pilóta Magyarországon is bemutatta, hogy a vasmadár miként emelkedik az emberrel a magasba. Azelőtt ez sokaknak elképzelhetetlen volt. Az Arcanumban néztük meg az esemény részleteit.

Ennek a kilencven évnek a fele már a halála után telt el. A magyar színművészet legnagyobbjai között ő volt a legbonyolultabb és legkonfliktusosabb személyiség. Senki olyan intenzitással és hatóerővel nem mondott verset magyarul, mint ő. Igazságra törő, mély szenvedéllyel és fontos igazságok birtokában tudott igazságtalan is lenni. Ma sem tudjuk biztosan és bizonyára sohasem fogjuk megtudni, hogy öngyilkos lett vagy baleset áldozata. 

2002. szeptember elsején indult útjára a TV2 azóta több, sikeres szériát megélt valóságshow-ja, a Big Brother. Hogyan fogadták itthon a műsor indulását, és az eleinte helyét kereső műfaj miként lett az egyik legnézettebb? Az Arcanumban utánanéztünk.

A képrejtvény az újságok állandó kelléke, jól mutatja népszerűségét, hogy azonnal folytatta diadalútját az interneten is. Az Arcanum segítségével most visszatérünk a vizuális műfaj, a „képtalány” gyökereihez.

Az egyik legismertebb sportmárka története egy német kisvárosban, Herzogenaurachban kezdődött. Adolf Dassler rajongott a sportokért, és bár péknek tanult, végül kézzel készített sportcipőket gyártott a család fürdőszobájában, majd egy napon megalapította saját márkáját. Hivatalosan ma 72 éves az Adidas AG. De honnan származik a név és mit jelent? Az Arcanumban utánanéztünk és érdekes részleteket találtunk.

A magyar kriminológia leghidegvérűbb gyilkosa gyilkolta meg magát húsz évvel ezelőtt, 2001. augusztus 10-én a sopronkőhidai börtönben. Brutálisan. 15 centiméter hosszan húzta meg a pengét a nyaki ütőerén és izmain át. Kétszer.  Gyilkostársa augusztus 12-én ünnepli hetvenedik születésnapját. Zsinórban huszonhetedszer a börtönben. A "győri gyilkos", a "skálás gyilkos", a "vadászgyilkos", egyenként is évekig izgatta a közvéleményt. Ő, Donászi volt mindegyik. 

A szépség felértékelődött és egyenesen elvárás lett, hiszen a magánéletben és munkahelyi versenyben is csak úgy felelhetünk meg igazán, ha ideális külsővel rendelkezünk – foglalhatnánk össze azt a hamis ideált, ami napjainkban természetesnek számít. De ez valóban csak a mai kor hozadéka?

Átnéztük a száz évvel ezelőtti hírlapokat, hogy megtudjuk, milyen típusú csalások voltak akkor divatban, és miféle szélhámosok jártak túl embertársaik eszén a kisebb-nagyobb nyereség reményében. Az eseteket az 1921. július 28-i napilapokból gyűjtöttük össze, az illusztrációk ennél régebbi újságokból valók.

A személyiségzavar egyik formája a kóros fukarság. Hetty Green bizonyosan ebben szenvedett, mert még a magyar sajtóba is eljutottak a spórolási trükkjeiről és zsugori természetéről szóló hírek. Amerika egyik leggazdagabb asszonyáról ez mindenképpen figyelemre méltó adalék.